Murányi Gábor

„Külföldről mondják meg, hogy kik vagyunk, hogyan éljünk, miben higgyünk?” – megnéztük a Stúdió K Stuart Mária-előadását

„Harcoljatok az utolsó csepp véretekig” – 1956 után így verték át a magyarokat a „cserben hagyó Amerika” meséjével

A magyar közvélemény akkoriban sem értette igazán a külpolitika reálfolyamatait, így a kádári propaganda könnyedén befolyásolhatta a forradalom utólagos értékelését.

Turulok "röpdösése" – Kinek, minek a jelképe a hegyvidéki emlékmű?

Ma újra heves viták zajlanak a XII. kerületi Turul-szoborról, miután a polgármesterré választott kutyapárti Kovács Gergely kampányában azt ígérte, eltávolítja a köztérről a sokak számára a nyilas terror – a környéken zajlott a világháború idején az egyik legnagyobb nyilas vérengzés – szimbólumaként megjelenő alkotást. 2005-ben, amikor a szobor felállítása körüli konfliktus zajlott, a HVG a turullal mint történelmi jelképpel is foglalkozott. Ezt a cikket közöljük most újra.

A félholtra ünnepelt hazatérő – újra kiadták Faludy György 1988-ban százezer példányban megjelent legendás önéletrajzát

Öt és fél órán át dedikált 1988-ban a második emigrációjából első alkalommal hazalátogató Faludy György, akivel nemcsak a hírnevét megalapozó Villon-átköltései tértek vissza Magyarországra, de akkor indult hódító útjára a vihart kavaró regényes önéletrajza, amelynek nemrégiben az ötödik kiadása jelent meg.

„Én már anyám hasában is magyar voltam” – Szép Ernő Budapest-írásaiból készült gazdag és nélkülözhetetlen összeállítás

Az újságolvasók milliós táborában a prózában is „verset író” Szép Ernő tárcái egykoron Karinthy, Kosztolányi és Márai írásaival versengtek. Az újságok tengerébe süllyedt mintegy négyezer életképéből nemrég 250 Budapest-tematikájú gyöngyszeme került egy új kötetbe.

Nem a gellérthegyi Szabadság-szobor az első budapesti emlékmű, ami ideológiai barbatrükkel változik át

Megkeresztelés előtt áll Budapest ikonja, a gellérthegyi Szabadság-szobor, amely nem először esik át ideológiai fazonírozáson – osztozva számos köztéri társa sorsában.

„Sokak, nagyon sokak motyójában akad két hold zsidóföld vagy valami hasonló” – Sulyok Tamás és a történelmi szembesítés

Egy meg nem gondolt gondolattal, akarva vagy akaratlanul árnyalta szalonképessé Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a vele készült július közepi „mélyinterjúban” a zsidóság éppen nyolcvan évvel ezelőtti totális jog- és vagyonfosztását.

Így dőlt be Rákosiék terve az 1960-as olimpia megrendezésére

Magyarország az 1910-es évek után a Rákosi-rendszerben is nekifutott az olimpiarendezés pályázatának. A korabeli ötletet az ilyesfajta eseményt a politikai célokat szolgáló eszköznek tekintő Rákosi-vezetés ugyancsak felkarolta. Az 1960-as játékok megrendezését végül Róma kapta, a magyar kudarc sok más mellett éppen a szovjeteknek köszönhető. A cikk a HVG 2002. április 19-i számában jelent meg először, amikor Orbán Viktor először jelentette be, hogy Magyarország olimpiát rendezne. Az írást a párizsi játékok alkalmából közöljük újra, amellyel kapcsolatban Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy százszor jobbat rendeznének, mint a franciák.

Hitt, tűrt, támogatott: a „tudatosan nem látó” Donáth László élete

Minden útja gyerekkori száműzetése helyszínére, Snagovba vezette vissza a múlt héten elhunyt evangélikus lelkészt, Donáth Lászlót, az 1994 és 2010 közötti országgyűlési képviselőt.

Murányi Gábor: Búcsúszavak Donáth Lászlónak

A HVG újságírója így búcsúzik a most elhunyt evangélikus lelkésztől.

"Négykezes önéletrajzzal" ünnepli hosszú barátságát a 70 éves Fábri Péter és Jolsvai András

A Mire megszülettünk című kötet gondolatgazdag és anekdoták sorával megspékelt, korszakértékelő közös meditálás.

Miért nem kapott Nobel-díjat Horthyék kedvence, Herczeg Ferenc, aki most tétel lett a szóbeli érettségin?

Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?

Munkássága „válogatott tanulságait” összegezte egy kötetben Lányi András

„Együtt csaholtunk a csahosokkal” – magát ostorozva és veszélybe sodorva tagadta meg a Rákosi-diktatúrát Méray Tibor

Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.

1903-tól 1944-es betiltásáig működött a legendás Gajári Ödön lapja a „liberálizmus napfényében”

Mesterműgyanús versek és prózák sorjáznak benne a Jelenkor új számában

Több mint 100 éve mintha versenyt futnának a legpocsékabb Petőfi-film címért

A filmszakma „régi adósságát” próbálta törleszteni a múlt héten bemutatott Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, egy évvel lekésve Petőfi születésének bicentenáriumát. A magyar film évszázados históriáját végigkísérték az effajta, a nemzetegyesítés költőjével példálózó, a mindenkori hatalom szája íze szerinti felbuzdulások.

Molnárról, Karinthyról, Pilinszkyről, Esterházyról és Rejtőről ír új könyvében Veres András irodalomtörténész

„Az emigráció megbetegít” – tud újat mondani Molnár Ferencről most először átvizsgált amerikai hagyatéka

Ady, Zámbó Jimmy és Szentmiklósi Tamás ezernyi korfestő anekdotája – már el is olvashatjuk mindet

Szentmiklósi Tamás, az önjellemzése szerinti „tanár, fordító és író (?)” évek óta Dörmögő című netes jegyzeteiben perel a világgal. Most összegyűjtötte írásait.